Ez a rész a gyerekekre vonatkozik.
Beteg a csillagvirág. Ugye írtam már egy postban, hogy kezdődött Hanna takonykórjával, aztán jött Bence hangszálgyuszija. A nagyfiút sikerült is egy hét után kikezelni, de következő héten Hanna is antibigyót kapott a még mindig nem múló takonykórra. Kiszedtük becsülettel, szívtuk az orrát, pedig hogy sírt mindig, a dokink minden utasítását végrehajtottuk/betartottuk, sós vizet párologtattam a szobában, mikor aludtak... Úgy is tűnt, hogy javul az állapota, végre nem szörcsögött az orra, erre föl elkezdett nagyon csúnyán köhögni. Megint doki, megint antibigyó és Hedelix a köhögésre. Mit mondjak, kezdek félni, és aggódom, de nagyon. Kicsit megrengett a bizalmam a második gyerekorvosunkban is, mikor másodszor is fölírta ugyanazt az antibigyót, és különben sem volt valami magabiztos és bizalomgerjesztő. Azt, hogy szoptatott babának elméletileg nem is szabadna betegnek lennie én is tudom, inkább azt mondaná hogy gyógyítsam meg...
Ha ez kevés lenne a lelki válsághoz, jön a további aggodalom és kétség, mely abbeli bizonyosságomat kezdte ki, hogy jó dolog az ovi. Mert valószínűleg Bence hozta haza ezt a rohadt kórt, amiből nem bírom egyszem bukta-budhámat kivakarni. (Igaz elejétől sejteni lehetett, hogy Hanna lesz a családban a gyengébb immunrendszerű, ő az oltásokra is erősen reagált.) Érdekes tény az is, hogy Bence újabban bepisil éjszakánként. Nem mindig, de sokszor. Azon töröm az okos fejem, ez mennyire áll összefüggésben a "nem akarok oviba menni" reggeli halk fölszólalásaival. Meg az, hogy mióta ovis nem hajlandó máshol elvégezni nagydolgát, csak itthon a kék bilin... Ez utóbbi akkor a legkínosabb, mikor épp utaztunk x kilométert, hogy egy szép napot töltsünk szeretteinkkel, ismerőseinkkel, barátainkkal, és a megérkezést követően bejelenti a csemete, hogy menjünk haza, neki kakilni kell. Mit lehet ilyenkor tenni? Lila fejjel visszapakolni a családot az autóba és hazaindulni. Mégsem várhatom el a gyerkőctől, hogy egész nap visszatartsa az ingert...A kedvenc bili magunkkal cipelése se megoldás sajnos, mert a helyszín is fontos. Szóval jó dolog az ovi?
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bluesbánat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bluesbánat. Összes bejegyzés megjelenítése
bubi blues
Le kell írjam, hátha megtörik az átok...
Mostanában nem túl rózsás a helyzet felénk. Igaz főleg az anyagi oldalról van szó, de ugye az azért kihat mindenre. Azok a piszkos anyagiak! Kezdődött az egész nyár elején, mikor jöttek a szülinapok, meg eleve a jó idő, és többet engedtünk meg magunknak, mert miért ne, hisz belefér, gondoltuk. Lett egy kendő, egy drágább gatya, egy Iron Maden, gyerekszülinap, ez meg az... Aztán elveszett a fényképezőgép, jött egy lakodalom, kapásból utána ovikezdés... Szóval nem érdemes sorolni, lényeg, hogy a helyzet napról napra rosszabb. Még szeptemberben bíztunk benne, hogy októbertől majd jobb lesz, és akkor már talán egy új fényképezőgép is belefér, de kutyfül. Ami jó dolog történt, hogy közelebb kerültünk a költözéshez, mert úgy tűnik találtunk vevőt a házunkra(!), de ez is hozott magával egy nagyobb rosszat. Ugyebár a szegény embert még az ág is húzza, meg persze saját egója, mikor nem tud lemondani igényeiről... Szóval kiderült, hogy juhhhéjjjj, elkel a ház (remélem most már nem kiabálom el), viszont akkora adót kell fizetünk az eladásból, hogy... Istentelenül sokat, főleg egy magunkfajta embernek. És mielőtt még ezt megemészthettem volna, meghalt a számítógép. Nem egy nagy tragédia, de ugye az igények, a függőség, hát mitmondjak, hiányzott. Ha egyszer megszokja az ember, hogy az információ, a kapcsolatok, a zene, a filmek, a fényképek karnyújtásnyira vannak, nehéz megbirkózni a gondolattal, hogy nincs többé. Hát kis költői túlzással élve az idegösszeroppanás szélén álltam, mikor a szerelő közölte, hogy talán mehet a kukára az egész cucc. Végül is aránylag szerencsésen megúsztuk, mert többszörös belsőszerv átültetéssel megmentették a gépet. De a pénztárcám most is ég.
De hát minek úgy élni, hogy ha nem bízunk a szebb jövőben? Azért azt mondom, hogy nem csüggedek, szomorú a helyzetünk, de nem szégyen! Én hiszek abban, hogy a sok rossz után majd egy nagy jó következik... :o)
Mostanában nem túl rózsás a helyzet felénk. Igaz főleg az anyagi oldalról van szó, de ugye az azért kihat mindenre. Azok a piszkos anyagiak! Kezdődött az egész nyár elején, mikor jöttek a szülinapok, meg eleve a jó idő, és többet engedtünk meg magunknak, mert miért ne, hisz belefér, gondoltuk. Lett egy kendő, egy drágább gatya, egy Iron Maden, gyerekszülinap, ez meg az... Aztán elveszett a fényképezőgép, jött egy lakodalom, kapásból utána ovikezdés... Szóval nem érdemes sorolni, lényeg, hogy a helyzet napról napra rosszabb. Még szeptemberben bíztunk benne, hogy októbertől majd jobb lesz, és akkor már talán egy új fényképezőgép is belefér, de kutyfül. Ami jó dolog történt, hogy közelebb kerültünk a költözéshez, mert úgy tűnik találtunk vevőt a házunkra(!), de ez is hozott magával egy nagyobb rosszat. Ugyebár a szegény embert még az ág is húzza, meg persze saját egója, mikor nem tud lemondani igényeiről... Szóval kiderült, hogy juhhhéjjjj, elkel a ház (remélem most már nem kiabálom el), viszont akkora adót kell fizetünk az eladásból, hogy... Istentelenül sokat, főleg egy magunkfajta embernek. És mielőtt még ezt megemészthettem volna, meghalt a számítógép. Nem egy nagy tragédia, de ugye az igények, a függőség, hát mitmondjak, hiányzott. Ha egyszer megszokja az ember, hogy az információ, a kapcsolatok, a zene, a filmek, a fényképek karnyújtásnyira vannak, nehéz megbirkózni a gondolattal, hogy nincs többé. Hát kis költői túlzással élve az idegösszeroppanás szélén álltam, mikor a szerelő közölte, hogy talán mehet a kukára az egész cucc. Végül is aránylag szerencsésen megúsztuk, mert többszörös belsőszerv átültetéssel megmentették a gépet. De a pénztárcám most is ég.
De hát minek úgy élni, hogy ha nem bízunk a szebb jövőben? Azért azt mondom, hogy nem csüggedek, szomorú a helyzetünk, de nem szégyen! Én hiszek abban, hogy a sok rossz után majd egy nagy jó következik... :o)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
