-Anyu, a majonéz majomból van???
-
Nem...(Biztos majomésznek értette, vagy nem tudom, mindenesetre sikított, mikor a tányérjára nyomtam egy cseppnyit...)
Újabb szösszenet - formában van a kölyök...
Nálunk nem szokott "flakonos" majonéz lenni itthon, de tegnap vettünk. Aztán vacsora közben hangzott el:
-Anyu, a majonéz majomból van???
-Nem...
(Biztos majomésznek értette, vagy nem tudom, mindenesetre sikított, mikor a tányérjára nyomtam egy cseppnyit...)
-Anyu, a majonéz majomból van???
-
Nem...(Biztos majomésznek értette, vagy nem tudom, mindenesetre sikított, mikor a tányérjára nyomtam egy cseppnyit...)
Más
Más.
Szerencsém van, mert engem nem nyaggat senki, hogy írjak már, így nem is zökkent ki senki abból a magabiztosságból fakadó lelki békémből, miszerint ezt a blogot senki nem olvassa, hát csak úgy magamnak följegyzek egyet s mást.
Mint azt, hogy Hanna beöltötte a 15. hónapot, ezáltal tegnap szurit kapott, amit igazán hősiesen viselt, mondhatni nem is bőgött, délután meg mindenkinek mutogatta a leragasztott karját, hogy biza piki-piki. A doki meg is mérte, és szerinte 14 kiló, ami nem teljesen fedi a valóságot, vagyis igen, de pelenkástul-ruhástul-cipőstül. Így reggel csórén új mérést végeztem, és jelentem 13,2 kg. Magassága ha jól emlékszem 78cm, hát kosaras nem lesz, üsse kő. Rengeteget dumál már, csak ízelítőül pár szó, amit használ a legfontosabbakat, amelyek segítségével bármit megmagyaráz kiemelve: mama, papa, baba, anya, apa, Hanna, cici (ez fontos), arra, oda, abba(akkor használja ha valamibe bele akar ülni, autó, bici, kocsi, etetőszék), adom(ha kér valamit), ki, inni, haló, szia, pápá, Emi, cica... Most ezek jutottak eszembe, de szinte mindent próbál utánozni amit hall. Tudja hogy ugaz a kutya (hau-hau), hogy mondja a kacsa (háp-háp), liba (gá-gá), és hasonlók... Rém okos, hatalmas betyár, irtó nagy malac, ami főleg abban nyilvánul meg, hogy az etetőszéka alatt még egy gyerek fölnőne, és hogy napi 4 váltás ruhát mocskol, mivel mindent egyedül akar csinálni, vonatkozik ez a leves evésre is, amire a majdnem 4éves bátyja a mai napig is csak kivételes napokon hajlandó.
És erről pedig az jutott eszembe, hogy ideje lenne nekiállnom ebédet főzni, úgyhogy...
foly.köv.
Szerencsém van, mert engem nem nyaggat senki, hogy írjak már, így nem is zökkent ki senki abból a magabiztosságból fakadó lelki békémből, miszerint ezt a blogot senki nem olvassa, hát csak úgy magamnak följegyzek egyet s mást.
Mint azt, hogy Hanna beöltötte a 15. hónapot, ezáltal tegnap szurit kapott, amit igazán hősiesen viselt, mondhatni nem is bőgött, délután meg mindenkinek mutogatta a leragasztott karját, hogy biza piki-piki. A doki meg is mérte, és szerinte 14 kiló, ami nem teljesen fedi a valóságot, vagyis igen, de pelenkástul-ruhástul-cipőstül. Így reggel csórén új mérést végeztem, és jelentem 13,2 kg. Magassága ha jól emlékszem 78cm, hát kosaras nem lesz, üsse kő. Rengeteget dumál már, csak ízelítőül pár szó, amit használ a legfontosabbakat, amelyek segítségével bármit megmagyaráz kiemelve: mama, papa, baba, anya, apa, Hanna, cici (ez fontos), arra, oda, abba(akkor használja ha valamibe bele akar ülni, autó, bici, kocsi, etetőszék), adom(ha kér valamit), ki, inni, haló, szia, pápá, Emi, cica... Most ezek jutottak eszembe, de szinte mindent próbál utánozni amit hall. Tudja hogy ugaz a kutya (hau-hau), hogy mondja a kacsa (háp-háp), liba (gá-gá), és hasonlók... Rém okos, hatalmas betyár, irtó nagy malac, ami főleg abban nyilvánul meg, hogy az etetőszéka alatt még egy gyerek fölnőne, és hogy napi 4 váltás ruhát mocskol, mivel mindent egyedül akar csinálni, vonatkozik ez a leves evésre is, amire a majdnem 4éves bátyja a mai napig is csak kivételes napokon hajlandó.
És erről pedig az jutott eszembe, hogy ideje lenne nekiállnom ebédet főzni, úgyhogy...
foly.köv.
Szösszenet még
Bence még emlékszik egy tavalyi vérvételre, mikor kétszer is megszúrták, mert be volt sűrűsödve a vére, és csak nagyon nehezen sikerült tőle megfelelő mennyiséget nyerni. Ezenkívül nála még keverednek az oltás-vérvétel fogalmak, így történhetett, hogy ma reggel, amikor mondtam neki, hogy Hannát később oltásra viszem így reagált:
-Ugye kell neki vizet inni, hog ne legyen savanyú a vére...
Arany János: CSaládi kör
feldolgozta: Sukola Bence
Este van, este van: ki-ki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan, azután bánatában elhallgat.
-Ugye kell neki vizet inni, hog ne legyen savanyú a vére...
Arany János: CSaládi kör
feldolgozta: Sukola Bence
Este van, este van: ki-ki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan, azután bánatában elhallgat.
Szösszenet
Tusoltam, mikor Bence bejött hozzám:
-Anyu, ugye volt olyan, mikor együtt fürödtünk.
-Igen, volt... :o)
-Melyik is az a hátsó nap?
-Hátsó nap???
-Igen, hátsó nap!
-Hátsó nap... Olyan ni... JA!!! TEGNAP!
-Igen... :oD
-Anyu, ugye volt olyan, mikor együtt fürödtünk.
-Igen, volt... :o)
-Melyik is az a hátsó nap?
-Hátsó nap???
-Igen, hátsó nap!
-Hátsó nap... Olyan ni... JA!!! TEGNAP!
-Igen... :oD
hátha ;o)
Bence olyan ügyesen pedálozik, hogy dukál neki a szalajtós bringa helyett egy új járgány, annál is inkább, hogy a fölső "gyerekkormérő-vonalzón" látható kölök igencsak közeledik a 4-es felé, tehát ezennel gyűjtést indítok eme kerékpár birtokunkba jutásáért:
Tehát: Bővebb info és számlaszám elérhető a kukacomon.
Előnyei:
-csodaszép (nekem is, de a kölyöknek is nagyon tetszik, mert ez már igazi ugratós-nagyfiús canga
)
-16"-os kerekű, de alacsony vázas, tehát egész talpával eléri a talajt ha nyeregbe pattan, ami fontos még a kezdő biciseknél
-kontrafékes
Hátránya:
-istentelenül drága (ha számításba veszem azt is, hogy se sárvédő, se csomitartó se semmi fölszerelés, akkor már kimondani sem merem az árát)
-csodaszép (nekem is, de a kölyöknek is nagyon tetszik, mert ez már igazi ugratós-nagyfiús canga
)-16"-os kerekű, de alacsony vázas, tehát egész talpával eléri a talajt ha nyeregbe pattan, ami fontos még a kezdő biciseknél
-kontrafékes
Hátránya:
-istentelenül drága (ha számításba veszem azt is, hogy se sárvédő, se csomitartó se semmi fölszerelés, akkor már kimondani sem merem az árát)
Tehát: Bővebb info és számlaszám elérhető a kukacomon.
beszéljenek a képek
Esküszöm, nem verem őket... Ezek szúnyogcsípések, meg egy biciklizés közben elszenvedett aszfaltsömör Bence szája fölött, plusz Hanna öt perce ébredt...
Hanna legózik. Pont.
Kedvenc búvóhely a mama ágya alatt. Mikorra kiimádkoztam őket már ennyi por sem volt. 
Ott lakunk...
Domb tövén, hol nyúl szalad(hatna), s lyukat ás(hatna) a róka, nyári fényben napsütésben felhőt les Katóka...helyett Hanna és Bence...
Cseresznyeszezon. Tud valaki jó mosóport ajánlani?
Kukk...
SZORGOS, DOLGOS, DEREKAS!
Menni vagy nem menni, avagy Bence fulladása
Szituáció:
Bence múlt hétfőtől újra oviba kezdett járni, aminek vagy a gyenge immunrendszer következményeképp, vagy idegi alapon, akárhogy is, de csütörtök estére láz és hányás lett az eredménye. Pénteken kis nyomott volt, délben még fölment a láza, nem is voltunk aznap sehol, Hanna is "büntiben volt", estére aztán már javuló tendenciát mutatott a kölyök állapota, csak az orra lütyögött picit. Ennek örömére szombaton délután kimentünk anyuék kertjébe, ami túl jól sikerült, mivel váratlanul kijöttek a tesómék is, és megkezdődött a kertvégi Tour de Kamocsa - őrült bicajozás. Elismerem, ezt nem kellett volna hagynom, mert akkor leizzadt a kölyök, és az előző napi lázhoz viszonyítva, nyugisabban is telhetett volna a délután. No, de ami megtörtént megtörtént. Továbbra se panaszkodott a fiacs semmire, egy amiből gyanút foghattam volna hogy nem 100as az egészsége (továbbra is az orrfolyáson kívül), hogy szombat éjjel fölült az ágyában, elkezdett ordítani (szó szerint, mert az nem sírás volt), közben rugdosott a ábával, viszont nem mondta mi baja, csak azt tudom, hogy így akkor viselkedik, ha beteg. Vasárnap semmi változás, megint voltunk kint, de csak a bejárat előtt, este még azon tanakodtunk, hgy menjen-e oviba reggel, mert ahhoz nem "elég beteg", hogy otthnmaradjon, de nem is elég egészséges ahhoz, hogy menjen. Megoldásnak az tűnt, hogy vagy leteszem félúton, és akkor oviban sem lesz meg otthon sem, vagy ha akar menni elviszem fél napra. Aztán persze változott a helyzet.
Fél háromkor (írhatnám, hogy arra keltem, de az nem igaz, mert Hanna nem óhajtott aludni, és nevetgélt, meg szórakoztatott) fölült a gyerkőc és elkezdett köhögni. Irtó csúnyán, mint valami kikopott vén kutya, először csak egyet, aztán ketőtt, míg arra kaptuk föl a fejünk, hogy nagyon köhög, sír és nem kap rendesen levegőt, még hányt is, de az már nem volt meglepő. Na az volt az a pillanat, hogy nem volt mindegy mi lesz, és hogy menjünk-e az ügyeletre vagy ne. Lehet a legtöbben gondolkodás nélkül rohantak volna, de én egyrészt nagyon, nagyon nem szívesen viszem idegen orvoshoz a gyereket, plusz tudtam ha bemegyünk haza nem engednek, és szempont volt az is, hogy itthonmarad egy cicifüggő egyéves, aki csak az ordításba belefáradva fog elaludni. Mindezek mérlegelése után kirohantam a konyhába egy Rectodelt kúpért, amit gyorsan a megfelelő helyre jutattam, és kezdtem öltözni, pakolni a legszükségesebb holmit. Szerencsére végül is a kúp hatott, mire indulhattunk volna (nem órákról van szó) megnyugodott a kölyök és elaludt. Tehát maradtunk, de mondanom sem kell, hogy nemigen aludtam az éjjel. Jelen:
Mostanra megjöttünk a dokitól, aki nem sok újat mondott, piros a torka és megint a hangszálaira ment a betegség (erre éjjel magamtól is rájöttem), kapott antibogyót, meg dithiadent, meg ventolint, meg adjam a rectodelt ha megint kellene és nyissak ablakot éjjel, ha fulladna, három napig legalább ne menjünk ki, és megtaláltam az orvos személyében az egyetlen embert, aki egyetért velem abban, hogy így nem sok értelme van az ovival való küzködésnek.
Zárszó:
Bence jókedvű, és éppolyan betyár, mint mikor nem beteg, éppcsak be van rekedve, meg néha köhhent egyet, szóval remélhetőleg a következő éjszaka már jobb lesz, és aztán hamar meggyógyul, hogy nyakunkba vehessk a közeledő nyarat...
Bence múlt hétfőtől újra oviba kezdett járni, aminek vagy a gyenge immunrendszer következményeképp, vagy idegi alapon, akárhogy is, de csütörtök estére láz és hányás lett az eredménye. Pénteken kis nyomott volt, délben még fölment a láza, nem is voltunk aznap sehol, Hanna is "büntiben volt", estére aztán már javuló tendenciát mutatott a kölyök állapota, csak az orra lütyögött picit. Ennek örömére szombaton délután kimentünk anyuék kertjébe, ami túl jól sikerült, mivel váratlanul kijöttek a tesómék is, és megkezdődött a kertvégi Tour de Kamocsa - őrült bicajozás. Elismerem, ezt nem kellett volna hagynom, mert akkor leizzadt a kölyök, és az előző napi lázhoz viszonyítva, nyugisabban is telhetett volna a délután. No, de ami megtörtént megtörtént. Továbbra se panaszkodott a fiacs semmire, egy amiből gyanút foghattam volna hogy nem 100as az egészsége (továbbra is az orrfolyáson kívül), hogy szombat éjjel fölült az ágyában, elkezdett ordítani (szó szerint, mert az nem sírás volt), közben rugdosott a ábával, viszont nem mondta mi baja, csak azt tudom, hogy így akkor viselkedik, ha beteg. Vasárnap semmi változás, megint voltunk kint, de csak a bejárat előtt, este még azon tanakodtunk, hgy menjen-e oviba reggel, mert ahhoz nem "elég beteg", hogy otthnmaradjon, de nem is elég egészséges ahhoz, hogy menjen. Megoldásnak az tűnt, hogy vagy leteszem félúton, és akkor oviban sem lesz meg otthon sem, vagy ha akar menni elviszem fél napra. Aztán persze változott a helyzet.
Fél háromkor (írhatnám, hogy arra keltem, de az nem igaz, mert Hanna nem óhajtott aludni, és nevetgélt, meg szórakoztatott) fölült a gyerkőc és elkezdett köhögni. Irtó csúnyán, mint valami kikopott vén kutya, először csak egyet, aztán ketőtt, míg arra kaptuk föl a fejünk, hogy nagyon köhög, sír és nem kap rendesen levegőt, még hányt is, de az már nem volt meglepő. Na az volt az a pillanat, hogy nem volt mindegy mi lesz, és hogy menjünk-e az ügyeletre vagy ne. Lehet a legtöbben gondolkodás nélkül rohantak volna, de én egyrészt nagyon, nagyon nem szívesen viszem idegen orvoshoz a gyereket, plusz tudtam ha bemegyünk haza nem engednek, és szempont volt az is, hogy itthonmarad egy cicifüggő egyéves, aki csak az ordításba belefáradva fog elaludni. Mindezek mérlegelése után kirohantam a konyhába egy Rectodelt kúpért, amit gyorsan a megfelelő helyre jutattam, és kezdtem öltözni, pakolni a legszükségesebb holmit. Szerencsére végül is a kúp hatott, mire indulhattunk volna (nem órákról van szó) megnyugodott a kölyök és elaludt. Tehát maradtunk, de mondanom sem kell, hogy nemigen aludtam az éjjel. Jelen:
Mostanra megjöttünk a dokitól, aki nem sok újat mondott, piros a torka és megint a hangszálaira ment a betegség (erre éjjel magamtól is rájöttem), kapott antibogyót, meg dithiadent, meg ventolint, meg adjam a rectodelt ha megint kellene és nyissak ablakot éjjel, ha fulladna, három napig legalább ne menjünk ki, és megtaláltam az orvos személyében az egyetlen embert, aki egyetért velem abban, hogy így nem sok értelme van az ovival való küzködésnek.
Zárszó:
Bence jókedvű, és éppolyan betyár, mint mikor nem beteg, éppcsak be van rekedve, meg néha köhhent egyet, szóval remélhetőleg a következő éjszaka már jobb lesz, és aztán hamar meggyógyul, hogy nyakunkba vehessk a közeledő nyarat...
villámpost
Pontlevonás jár az ovinak - csak mert az ovónőket könnyeb hibáztatni, mint magamat- mert papírzsepit raknak a kölyök gatyájának zsebébe. Ezt itthon a legritkább esetben szoktam csinálni*, így gyanútlanul dobáltam a ruhát a mosógépbe, és a meglepetés csak akkor ért utol, mikor mosás után tergettem volna...
*vagy a saját zsebembe süllyesztem, úgyis utánam szalad, hogy töröljem meg az orrát, vagy textilzsepit kap.
*vagy a saját zsebembe süllyesztem, úgyis utánam szalad, hogy töröljem meg az orrát, vagy textilzsepit kap.
ovi
Eljött a pillanat, amikor nem volt okom tovább halogatni Bence visszatérését az oviba - hacsak számításba nem veszem azt a tényt, hogy meg van rá az esélye, hogy szeptembertől másik oviban kezd - így hétfőn hosszú idő után újra megjelentünk a katica csoport ajtajában. Nem is volt gond, az újdonság varázsa hatott, délután jöttem a kölyökért, aki mindent megevett és aludt is. Kedden már bezzeg zengett az ovi tőle, én kívülről toltam a gyereket Katinéni meg bentről húzta, így tudtuk maradásra bírni. Ettől persze én is csak kóvályogtam egész nap, járt az agyam, hogy valyon van-e ennek értelme. Szerdán bebizonyosodott hogy van, mert már ismét nyugodtan ment be Bence az osztályba. Ma ugyanaz, már barátja is van, és délután meg majális volt az udvaron, szülők-gyerekek, együtt buliztunk. Az ugrálóvárból alig lehetett kirángatni. Este hét óra volt, mikor hazaértünk, egyből a kádba a gyereksereget, mikor már pizsiben voltak és vártuk, hogy apa hozza a tejet, kérdeztem tőle szeret-e oviba járni, amire azt válaszolta, hogy igen, és hétfőn is megy, nem sír már. Akkor adtam egy csókot az okos fejére, és már tudtam is, hogy megint miénk a főnyeremény.
Nem véletlenül tűnt már reggel rekedtnek a hangja. A lázmérés eredménye 37,4 lett, ami mostanra elérte a 38,1-et, plusz sugárban visszahányta a három deci tejet, amit kiivott...
Nem véletlenül tűnt már reggel rekedtnek a hangja. A lázmérés eredménye 37,4 lett, ami mostanra elérte a 38,1-et, plusz sugárban visszahányta a három deci tejet, amit kiivott...Nem tudok mit hozzáfűzni, csak mélységesen elszomorít, hogy mikor végre jó idő van, bent kell szenvednie ebadta kölykömnek.
ui:Pedig Hannának is jót tett a bátyus távolléte, valahogy nyugisabban tud aludni délben. Tegnap két órát durmolt, ma meg másfelet, amivel az összes eddigi rekordjár megdöntötte, sőt...
ui:Pedig Hannának is jót tett a bátyus távolléte, valahogy nyugisabban tud aludni délben. Tegnap két órát durmolt, ma meg másfelet, amivel az összes eddigi rekordjár megdöntötte, sőt...
egy rövid
...bejegyzés a cangás napról, ami azzal indult, hogy Bence reggeltől azt kérdezgette, mikor megyünk már Kamocsára* bicizni. Míg végül elindultunk, messze nem 100%-ig fölszerelve, de az Opel csomagtere sajna véges. 
Bepakoltuk ami belefért, fittyet hánytunk az orkán erejű szélre és uzsgyi. Tovább meséljen a videó.
Még egy...
Jelentem a videók közvetlenül a helyszínre érkezésünk után készültek, estére sokat javult a kormányzási technikája, az egyenes úton jelentősen kevesebb kanyarral halad már előre. Szerintem jár neki a 
, 
És végül három kép, mert jól sikerültek. Elsőnek egy nagyon jellemző HannaCsusza arckifejezés...
*anyukám szülőfaluja, teli rokonnal, egy fantasztikus folyóparti stranddal, meg nulla forgalmú, sima aszfaltú, kertvégi utcákkal.
Bepakoltuk ami belefért, fittyet hánytunk az orkán erejű szélre és uzsgyi. Tovább meséljen a videó.Még egy...
Jelentem a videók közvetlenül a helyszínre érkezésünk után készültek, estére sokat javult a kormányzási technikája
, az egyenes úton jelentősen kevesebb kanyarral halad már előre. Szerintem jár neki a , És végül három kép, mert jól sikerültek. Elsőnek egy nagyon jellemző HannaCsusza arckifejezés...
*anyukám szülőfaluja, teli rokonnal, egy fantasztikus folyóparti stranddal, meg nulla forgalmú, sima aszfaltú, kertvégi utcákkal.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
