Azóta szeretem, mióta
először láttam. Anno rögtön rá is kerestem a minta
leírására, és konstatáltam is magamban, hogy nem nehéz, menni fog ez nekem is, mégis egy évet váratott magára, magam sem tudnám megmondani miért.
Az idei nyár vége azonban hűvösre sikeredett, és első mikor bizonytalan lépés gyanánt megszületett Hanna
lábbelije, már tudtam, hogy csak egy hajszál választ el
tőle, meg egy gombolyag fonal és a megfelelő méretű horgolótű. Abban a pillanatban (vagy egy picivel azután) ahogy minden ingredencia a rendelkezésemre állt már neki is estem, és elkészítettem a vágyva vágyott ''manuszt''.

A legszebb az egészben, hogy ez nem az a tipusú vonzalom, amikor a vágyódás tárgya birtokunkba jutásával elveszíti vonzerejét, épp ellenkezőleg...

Szegényt befejezni is alig tudtam, pántot és gombot is csak a napokban kapott, pedig nyűvöm már egy ideje. De most már kész, és lesz folytatása is, sőt azon töröm a fejem, hogy kaphatna olyan talpat, amivel bírná a nyarat, mármint úton útfélen...
Egyetlen kis hibája van, hogy a gombjai törökülés(félé)ben kegyetlenül nyomják a lábaim, de azt hiszem ezen lehet segíteni, ilyen apróságokon nem akadunk fönn, mindössze egy gombátültetésre lesz szüksége valamikor a jövőben. :oD