Pocsolyába léptek

Majd lesz foly.köv. is (lehet csak miután felnőttek az ebadták), meg miegymás, és írok is, de addig tessenek videót lesni, ami arról szól, hogy esett az eső, de ki kellett menni, mert agyhalál a bentmaradás, és különben is kell az efféle élmény, gumicsizma meg esőkabát található a háztartásban, bár minek, mert egy fürdőruha többet ért volna...


A zenei aláfestést a Takáts Tamás Dirty Blues Band szolgáltatta a Pocsolyába léptem című dalocskával.

Egyéb helyzetjelentés: Bence hányós-hasmenéses, mert ilyenje még nem volt, és miért hagyná ki. Szerencsére nem akutt, mindössze egyszer "olvasztotta meg a kakiját a tej" - ezt ő szösszentette- és kétszer hányt (eddig, remélem már nem is fog). Csupa gyomorkímélő kaját igyekszem neki adni, aztán meg bízunk benne, hogy az emésztőgödre olyan mint szüleié...
Hanna asszem összekapcsolt 3 szót mondattá, lgalábbis annak hangzott, de gyarló szülőként elfelejtettm mi volt az első szó, nagyjából ez lehetett. Adom enni tészta. Naná, hogy kajáról szól, és naná, hogy a puszta levestésztáról. Ehhez nincs is hozzáfűznivalóm.
Amúgy meg őrület velük a panelban. Kész agyroggyanás. Néha tök helyesen elvannak, kergetőznek, rötyögnek, aztán meg fordul a kocka és fölváltva ordítanak, Bence nem ad kölcsön játékot, ezt Hanna egetverő sírással jelzi, aztán elveszi amiről úgy érzi jár neki, erre Bence ordít, akár egy oroszlánbőrbe bújt vadmalac, és így tovább. Helyenként meg is bunyóznak, de így van jól a tesók között, lényeg, hogy aztán mire pizsibe bújnak már megint szent a béke, és jöhet a röhögés alvás helyett, hisz imádják egymást, hülye anya meg csak kínlódjon. Néha a frász kerülget tőlük, de biztatom magam, hogy ez is csak egy korszak, ha majd Hanna megint okosodik, és nem csak rombolni akarja a tesója építményeit csibészségből, és az utcán nem homlokegyenest másfelé kezd el szaladni, mint a bátyja, akkor talán jobb lesz picit, addig meg marad nekem a remény, meg az, hogy van csekk, amit be kell fizetni, és akkor sorakozhatok a postán jobb esetben gyerektelenül...